A R�DI�AMAT�R SPORT (R�VID ) BEMUTAT�SA

A R�di�z�s kezdete �ta sok embert vonz, hogy a saj�t tud�s�b�l, �gyess�g�b�l �s munk�j�b�l tudjon r�di�ad�sokat venni, s�t, a saj�t ad�s�val m�sokkal besz�lgetni. A r�gi id�kben –amikor mai szemmel- a technika sokkal egyszer�bb volt, a r�di�amat�r�k p�r �r�s munk�val, szinte ingyen k�sz�thettek maguknak k�z�phull�m� r�di�vev�t, melyen halkan, de j� min�s�gben fogt�k a nagyad�k jeleit.

(Ez ak�r most is lehets�ges! Ha van kedved, n�zz ut�na a detektoros r�di� �p�t�s�nek az interneten. Kell hozz� egy germ�nium t�s di�da, egy forg�kondenz�tor �s egy p�r m�ter v�kony vezet�k. Az antenna lehet b�rmely f�ldeletlen hossz� f�mt�rgy, ami a nem a f�ld�n fekszik (Egy kifesz�tett ruhasz�r�t� dr�t, vagy a h�z lefel� fut� ereszcsatorn�ja. Esetleg k�t fa k�z�, p�r m�ter magasan �tdobott r�zhuzal. A f�ldel�s (mert az is kell!) lehet a kerti csap cs�ve, a vaskorl�t, vagy a f�t�s radi�torcs�ve a szob�dban. Egyed�l a fejhallgat� beszerz�se neh�z, mivel a mindenhol kaphat� mostani 16-300 Ohm k�r�li impedanci�j� fejhallgat�k sajnos t�l nagy �rammal �zemelnek, ezeket a Te kis telep n�lk�li r�di�vev�d nem tudja ell�tni megfelel� jellel. Szerezned kell egy r�gi, 1000…2000 Ohm-os r�gi fejhallgat�t valamelyik r�di�s b�rz�n. Ha ez megvan �s megfelel�en �sszek�t�d az alkatr�szeket, �nmag�t�l megsz�lal a r�di�d, �s mivel m�g elem sem kell bele, ki sem lehet kapcsolni! )

(p�ld�ul: http://sites.google.com/site/electronikalabor/detektoros-radio )

A technika fejl�d�s�vel egyre sz�lesebb frekvencias�vban kezdt�k a emberek haszn�lni az „�tert” a kommunik�ci�ra. Kialakultak a szabv�nyos hossz�, k�z�p, r�vid �s ultrar�vid hull�m� s�vok. A k�l�nb�z� frekvenci�j� s�vok, a nagyon k�l�nb�z� terjed�si fajt�juk miatt mind-mind m�sra haszn�lhat�ak.



Egy p�r sz� a r�di�hull�mokr�l:

Hossz�hull�m:

(magyarul: HH, angolul: Long-Wave : LW)

Itt lehet a f�ld m�sik oldal�r�l is r�di�ad�sokat hallani, �s mivel ezek a hull�mok m�g a v�z al� is lemennek, ezzel tartj�k a kapcsolatot a tengeralattj�r�k. Jellemz�je: nagyon nagy ad�teljes�tm�nyek, nagyon-nagyon hossz� antenn�k. �jjel-nappal j� a terjed�s (mindig hallhat�ak az ad�k) Az ad�k jelei ak�r t�bbsz�r k�rbepattoghatj�k a f�ldet a talaj �s az ionoszf�ra k�z�tt. Jellemz� ad�sm�d az amplit�d� modul�ci� (AM) Annyira nagy antenna kellene a j� min�s�g� ad�shoz, hogy Magyarorsz�gon nincs is ilyen ad�.

K�z�phull�m:

(magyarul: KH, angolul: Medium-Wave : MW)

Itt legink�bb 100-1000Km t�vols�g� kontinensen bel�li r�di�ad�kat hallhatsz. Itt is nagyok az ad�teljes�tm�nyek (10 000 … 1 000 000 Watt) �s magasak az antenn�k (L�ttad m�r a Lakihegyi Ad�antenn�t? Ma m�r nem sug�roz, k�zvetlen mell� lehet s�t�lni. N�zd meg, �ri�si �lm�ny, �s itt van k�zvetlen Budapest mellett. Akkora, mint 11db 10 emeletes panelh�z egym�s tetej�n!!! ) A kisug�rzott hull�mok itt is pattognak a magasl�gk�ri ionoszf�ra �s a f�ld felsz�ne k�z�tt. Jellemz�en az AM-ad�sm�dot haszn�lj�k. Magyarorsz�gon 4-6 ilyen ad� van, amelyek jeleit az al�bbi frekvenci�kon foghatod (ak�r a saj�t detektoros vev�ddel) Sajnos ezek k�z�l az 540kHz-en �zemel� Kossuth r�di� (Solti nagyad�) foghat� legink�bb.

R�vidhull�m:

(Magyarul: RH angolul: Short-Wave: SW)

Itt sz�mtalan k�lf�ldi AM ad�st tal�lhatsz. Olyan sz�les a s�v. hogy a jobb r�di�k t�bb r�szre bontva, k�l�n sk�l�n veszik, vagy digit�lis kijelz�n mutatj�k a pontos frekvenci�t, mert e-n�k�l lehetetlen megtal�lni egy ad�t a sok ezer k�z�l. Ebben a spektrumban helyezkednek el a hagyom�nyos r�vidhull�m� amat�rs�vok: 3,5 MHz, 7MHz, 14MHz, 21MHz, 28MHz. (MHz = MegaHertz) A s�v jellemz�je: Amennyiben a naps�t�st�l vagy a napsz�lt�l kialakul� ioniz�lt r�tegek megengedik, a kis teljes�tm�ny� ad�k (1-2W) jelei is eljutnak 200-3000km t�vols�gba! A terjed�s nap �s �vszakt�l, napkit�r�st�l, antennasz�gt�l, �s a szerencs�t�l is f�gg, ez�rt roppant �rdekes a forgalmaz�s (r�di�kapcsolatok l�tes�t�se) ezen a s�von! B�rmikor el�fordulhat, hogy egy k�zeli h�zak k�z�tti CB besz�lget�sbe bek�redzkedik egy sv�d, vagy spanyol �llom�s! Ezen a s�von az antenn�k m�r j�val kisebbek (5-40m) az ad�sm�dok pedig v�gtelen�l v�ltozatosak az AM, FM (Frekvencia Modul�ci�), SSB (f�loldals�vos, takar�kos AM), CW (Morze) ad�sm�dt�l a sz�m�t�g�ppel haszn�lhat� (t�vg�p�r�,packet, PSK, SSTV….)ad�sm�dokig. A R�di�amat�r �llom�sok itt k�pesek sz�nes k�peket, sz�veges �zeneteket, adatokat k�ldeni egym�snak minden k�ls� seg�ts�g n�lk�l. Term�szetesen itt is a legt�bb �llom�s f�ni�ban (besz�ddel) forgalmaz. Erre a s�vra is lehet h�zilag ad�/vev�t �p�teni, de ehhez m�r komoly m�szerezetts�g (oszcilloszk�p, kapacit�s �s induktivit�sm�r� kell �s sok-sok tapasztalat!) Mivel a legt�bb ember megel�gszik az antenna�p�t�s, ad��llom�s kialak�t�s, �s a sz�m�t�g�pes r�di�v�tellel kapcsolatos programok gondjainak megold�s�val, nem kell h�zi ad�/vev� �p�t�s�vel foglalkozni, mert kiv�l� gy�ri k�sz�l�kek kaphat�ak. A r�gibb, haszn�lt berendez�sek 50-100 ezer forintos �ron, az �jak 200 ezer forint feletti �ron kaphat�ak. Ezek tud�sa, min�s�ge �ssze sem hasonl�that� a k�zc�l� r�di�vev�kkel.

Egy „p�r” profi ad�-vev�: http://www.rigpix.com/



Ultrar�vid hull�m:

(Magyarul : URH, angolul: Very-High Frequency VHF �s Ultra-High Frequency: UHF)

Itt a k�zc�l� r�di�v�telben az FM (Frekvencia Modul�ci�) modul�ci� az egyeduralkod�, legink�bb sztereo ad�sm�ddal. Itt m�r el�g sz�lesek a kiosztott ad�frekvenci�k az egy�b adatok tov�bb�t�s�hoz, mint az ad� neve, az �ppen sug�rzott zenesz�m, el�ad� neve, vagy k�zleked�si inform�ci�k. Ezen a s�von m�r �zemel Budapesten digit�lis (DAB) ad�s is: Ez speci�lis r�di�vev�vel foghat�. Itt „egy” frekvenci�n , sz�rtspektrum� ad�sm�ddal 10-n�l t�bb, k�l�nb�z� r�di�ad� is dek�dolhat�.

A DAB rendszer lehet�v� tesz a r�di�vev�re sz�nes k�pek, (lemezbor�t�k, el�ad�k fot�i) �s sz�veges inform�ci�k tov�bb�t�s�t is. (Sajnos ezt a szolg�ltat�st Magyarorsz�gon nem veszik ig�nybe a r�di�ad�k)

Ezen a s�von vannak az Anal�g �s Digit�lis telev�zi� ad�sok, �s van itt t�bb r�di�amat�r frekvencia is: 50MHz, 144MHz, 432MHz, 1296MHz. Itt FM, SSB ,�s CW ad�sm�dokkal kommunik�lhatsz, k�ldhetsz sz�nes k�peket, kapcsol�dhatsz a r�di�amat�r�k saj�t „internet�re” amit csomagr�di�z�snak h�vnak. (j�val r�gebbi mint az internet) Itt eg�szen kicsi Yagi antenn�kkal, vagy f�gg�leges p�lca k�rsug�rz�kkal 5-100W teljes�tm�nnyel 1-300km t�vols�g� �sszek�ttet�seket csin�lhatsz. Erre a s�vra l�teznek k�zi r�di�k, melyeket magaddal vihetsz b�rhova, legyen az ker�kp�rt�ra, vagy sziklam�sz�s. Az �sszek�ttet�sekhez haszn�lhatsz r�di�amat�r �tj�tsz�kat, melyek legt�bbsz�r magaslatokon, hegytet�k�n vannak. Ezeken kereszt�l, ak�r 100-200km t�vols�gra is besz�lhetsz a zsebedben l�v� k�zi r�di�val.

A kisug�rzott URH jeleid egyenesen haladnak �s �ltal�ban nem ver�dnek vissza az ionoszf�r�r�l, mert �thaladnak rajta. Ennek van n�h�ny �rdekes k�vetkezm�nye: Mivel a jelek nem pattannak vissza, �gy kijutnak a vil�g�rbe. �gy lehet tartani a kapcsolatot a r�di�amat�r m�holdakkal, �s a F�ld holdj�ra c�lzott antenn�nk jelei a Holdr�l visszaver�dve �rhetik el az idegen r�di�amat�r�k vev�antenn�j�t a f�ld m�sik oldal�n… Ha egy meteorraj �rkezik, annak elhalad�sakor keletkez� ioniz�lt r�tegr�l is hasonl�an ver�dnek vissza a jelek. Sok a URH-t haszn�l� amat�r�llom�s repesve v�rja az augusztus v�g�n �rkez� Perseid�k-at…

A kisug�rzott URH jelek szerencs�re hajlamosak lepattanni a nagyobb lapos alj� viharfelh�k alj�r�l, illetve visszaver�dni a felh�szakad�sok v�zfalair�l. Ha ezekre vad�szol, mindennap a meteorol�giai radarokat f�rk�szheted, �s v�zszintesen, valamint f�gg�legesen egyszerre kell forgatnod az antenn�idat, hogy elcs�phesd egy 1000-2000 km-re l�v� hasonl� megsz�llott jeleit.

A m�sorsug�rz� r�di�ad�k t�bl�zata: http://www.ham.hu/radiosatvitel/frekitabla/



A R�DI�AMAT�R �SSZEK�TTET�SEK:

B�rmilyen �zemm�dban, vagy frekvenci�n siker�l �sszek�ttet�st teremtened, k�ldhetsz az �sszek�ttet�s bizony�t�sak�nt QSL-lapot, �s te is megkapod az ellen�llom�s�t. Ezekkel bizony�thatod hogy r�di�zt�l mondjuk minden f�ldr�sszel (az Antarktisz neh�z di�) �s ig�nyelhet okleveleket az azokat kibocs�jt� nemzetk�zi szervezetekt�l. L�tezik ilyen v�rakkal, haj�kkal, vil�g�t�tornyokkal, vasutasokkal, vagy ak�r r�di�amat�r exped�ci�kkal! Besz�lhetsz a nemzetk�zi �r�llom�ssal (ak�r magyarul is lehetett mikor Simonyi K�roly fent volt az ISS fed�lzet�n) , a t�vol keleti tundr�kkal, vagy �pp Hussein jord�n kir�llyal (JY1 h�v�jellel).

Ha r�di�amat�r vagy, minden tov�bbi enged�ly n�lk�l haszn�lhatod a saj�t �p�t�s� ad�dat az amat�r s�vokon, telep�thetsz antenn�t (van, amihez enged�ly kell) , �s ingyen, minden k�ls� seg�ts�g n�lk�l besz�lhetsz a vil�g b�rmelyik amat�r�vel, ak�r egy mag�nyos hegytet�r�l. Amennyiben valami hatalmas katasztr�fa t�rt�nne, �s le�llna minden hivatalos kommunik�ci�, a r�di�amat�r�k az egyetlenek, akik �jj� tudj�k szervezni az emberek �let�t. Csak rajtuk kereszt�l lehetne ment�t, t�zolt�t h�vni, kenyeret vagy m�st rendelni a bolt r�sz�re.

A jelenlegi modern vil�gunk n�mileg elk�nyelmesedett, mindenhez a mobiltelefont �s az internet haszn�ljuk. Gondold el, te amat�rk�nt �gy vagy k�pes m�sokkal kapcsolatot teremteni, hogy ahhoz semmilyen m�s k�ls� rendszer seg�ts�ge nem kell! A mindenkori kapcsolatod (RH, URH, M�hold) kiv�laszt�s�hoz pedig a Te tud�sod �s a saj�t ad�-vev�d kell, melynek a kezel�s�ben Te vagy a legprofibb.

Amikorra a saj�t ad��llom�sod �ssze�ll, �rteni fogsz a f�ldrajzhoz, t�rk�p�szethez, napfizik�hoz, ionoszf�ra r�tegeihez, antenna�p�t�shez, a jelek terjed�s�hez, az elektrotechnik�hoz, a sz�m�t�g�pekhez, a m�holdakhoz, a morze �s Q-k�dokhoz, �s eg�szen j�l besz�lsz angolul, illetve k�pes vagy k�sz�nni t�bb nyelven!

Ha mindez sok, az ne riasszon meg. Ezek mind magukt�l fognak r�d ragadni, mert ez a hobby tal�n a legszerte�gaz�bb mindegyik k�z�tt. A sok k�l�nb�z� amat�r tev�kenys�geket az al�bbi sport�gakban tal�lhatod meg:

R�di� t�jfut�s (r�kavad�szat)

Gyorst�v�r�szat (morze ad�s sebess�gi versenye)

R�di�forgalom (aminek nagyj�t feljebb le�rtam)







H�v�jeles r�di�amat�rnek lenni vizsga ut�n lehet, melyre nem neh�z felk�sz�lni a r�di�klubok tanfolyamain.

R�di�klub tag b�rki lehet, �s onnan - az ad�kezel� fel�gyelete mellett – saj�t enged�ly n�lk�l is r�di�zhat a klub r�di�j�val, felszerel�s�vel.

A r�di�z�s nem k�t�tt semmilyen k�pzetts�ghez, teh�t egy szobafest� �s az alkotm�nyb�r�s�g eln�ke egyenrang� partnerk�nt besz�lgetnek egym�ssal. (ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem felt�tel a k�l�nleges iskolai v�gzetts�g)

Vizsga ut�n saj�t h�v�jelet kapsz, ami ak�r �leted v�g�ig a neved lesz, �s �gy azonos�tanak az eg�sz vil�gon. A nagy r�di�amat�r tal�lkoz�kon az amat�r�k a h�v�jel�ket �rj�k a p�l�ikra tett kit�z� t�bl�ra, mivel soha nem l�tj�k egym�st, �gy sim�n elmennek a bar�tjuk mellett…

R�di�amat�rk�nt tagja lehetsz b�rmely r�di�klubnak, tagja lehetsz a Magyar R�di�amat�r Sz�vets�gnek, �s elismert versenyz�k�nt a saj�t otthonodb�l nyerhetsz vil�gversenyeket.

(24 vagy 48 �r�n kereszt�l a legt�bb �s legt�volabbi �sszek�ttet�st l�trehoz� �llom�sok nyernek)

N�h�ny �rdekes oldal:

www.ham.hu

http://www.mrasz.hu

www.radiotechnika.hu





Ha tetszik, amit le�rtam – legy�l Te is r�di�amat�r!

73, DX (minden j�t �s nagyt�vols�g� �sszek�ttet�st)

HA5BLK, Balogh S�ndor