A RÁDIÓAMATŐR SPORT (RÖVID ) BEMUTATÁSA
A Rádiózás kezdete óta sok embert vonz, hogy a saját tudásából, ügyességéből és munkájából tudjon rádióadásokat venni, sőt, a saját adásával másokkal beszélgetni. A régi időkben –amikor mai szemmel- a technika sokkal egyszerűbb volt, a rádióamatőrök pár órás munkával, szinte ingyen készíthettek maguknak középhullámú rádióvevőt, melyen halkan, de jó minőségben fogták a nagyadók jeleit.
(Ez akár most is lehetséges! Ha van kedved, nézz utána a detektoros rádió építésének az interneten. Kell hozzá egy germánium tűs dióda, egy forgókondenzátor és egy pár méter vékony vezeték. Az antenna lehet bármely földeletlen hosszú fémtárgy, ami a nem a földön fekszik (Egy kifeszített ruhaszárító drót, vagy a ház lefelé futó ereszcsatornája. Esetleg két fa közé, pár méter magasan átdobott rézhuzal. A földelés (mert az is kell!) lehet a kerti csap csöve, a vaskorlát, vagy a fűtés radiátorcsöve a szobádban. Egyedül a fejhallgató beszerzése nehéz, mivel a mindenhol kapható mostani 16-300 Ohm körüli impedanciájú fejhallgatók sajnos túl nagy árammal üzemelnek, ezeket a Te kis telep nélküli rádióvevőd nem tudja ellátni megfelelő jellel. Szerezned kell egy régi, 1000…2000 Ohm-os régi fejhallgatót valamelyik rádiós börzén. Ha ez megvan és megfelelően összekötöd az alkatrészeket, önmagától megszólal a rádiód, és mivel még elem sem kell bele, ki sem lehet kapcsolni! )
(például: http://sites.google.com/site/electronikalabor/detektoros-radio )
A technika fejlődésével egyre szélesebb frekvenciasávban kezdték a emberek használni az „étert” a kommunikációra. Kialakultak a szabványos hosszú, közép, rövid és ultrarövid hullámú sávok. A különböző frekvenciájú sávok, a nagyon különböző terjedési fajtájuk miatt mind-mind másra használhatóak.
Egy pár szó a rádióhullámokról:
Hosszúhullám:
(magyarul: HH, angolul: Long-Wave : LW)
Itt lehet a föld másik oldaláról is rádióadásokat hallani, És mivel ezek a hullámok még a víz alá is lemennek, ezzel tartják a kapcsolatot a tengeralattjárók. Jellemzője: nagyon nagy adóteljesítmények, nagyon-nagyon hosszú antennák. Éjjel-nappal jó a terjedés (mindig hallhatóak az adók) Az adók jelei akár többször körbepattoghatják a földet a talaj és az ionoszféra között. Jellemző adásmód az amplitúdó moduláció (AM) Annyira nagy antenna kellene a jó minőségű adáshoz, hogy Magyarországon nincs is ilyen adó.
Középhullám:
(magyarul: KH, angolul: Medium-Wave : MW)
Itt leginkább 100-1000Km távolságú kontinensen belüli rádióadókat hallhatsz. Itt is nagyok az adóteljesítmények (10 000 … 1 000 000 Watt) és magasak az antennák (Láttad már a Lakihegyi Adóantennát? Ma már nem sugároz, közvetlen mellé lehet sétálni. Nézd meg, óriási élmény, és itt van közvetlen Budapest mellett. Akkora, mint 11db 10 emeletes panelház egymás tetején!!! ) A kisugárzott hullámok itt is pattognak a magaslégköri ionoszféra és a föld felszíne között. Jellemzően az AM-adásmódot használják. Magyarországon 4-6 ilyen adó van, amelyek jeleit az alábbi frekvenciákon foghatod (akár a saját detektoros vevőddel) Sajnos ezek közül az 540kHz-en üzemelő Kossuth rádió (Solti nagyadó) fogható leginkább.
Rövidhullám:
(Magyarul: RH angolul: Short-Wave: SW)
Itt számtalan külföldi AM adást találhatsz. Olyan széles a sáv. hogy a jobb rádiók több részre bontva, külön skálán veszik, vagy digitális kijelzőn mutatják a pontos frekvenciát, mert e-nékül lehetetlen megtalálni egy adót a sok ezer közül. Ebben a spektrumban helyezkednek el a hagyományos rövidhullámú amatőrsávok: 3,5 MHz, 7MHz, 14MHz, 21MHz, 28MHz. (MHz = MegaHertz) A sáv jellemzője: Amennyiben a napsütéstől vagy a napszéltől kialakuló ionizált rétegek megengedik, a kis teljesítményű adók (1-2W) jelei is eljutnak 200-3000km távolságba! A terjedés nap és évszaktól, napkitöréstől, antennaszögtől, és a szerencsétől is függ, ezért roppant érdekes a forgalmazás (rádiókapcsolatok létesítése) ezen a sávon! Bármikor előfordulhat, hogy egy közeli házak közötti CB beszélgetésbe bekéredzkedik egy svéd, vagy spanyol állomás! Ezen a sávon az antennák már jóval kisebbek (5-40m) az adásmódok pedig végtelenűl változatosak az AM, FM (Frekvencia Moduláció), SSB (féloldalsávos, takarékos AM), CW (Morze) adásmódtól a számítógéppel használható (távgépíró,packet, PSK, SSTV….)adásmódokig. A Rádióamatőr állomások itt képesek színes képeket, szöveges üzeneteket, adatokat küldeni egymásnak minden külső segítség nélkül. Természetesen itt is a legtöbb állomás fóniában (beszéddel) forgalmaz. Erre a sávra is lehet házilag adó/vevőt építeni, de ehhez már komoly műszerezettség (oszcilloszkóp, kapacitás és induktivitásmérő kell és sok-sok tapasztalat!) Mivel a legtöbb ember megelégszik az antennaépítés, adóállomás kialakítás, és a számítógépes rádióvétellel kapcsolatos programok gondjainak megoldásával, nem kell házi adó/vevő építésével foglalkozni, mert kiváló gyári készülékek kaphatóak. A régibb, használt berendezések 50-100 ezer forintos áron, az újak 200 ezer forint feletti áron kaphatóak. Ezek tudása, minősége össze sem hasonlítható a közcélú rádióvevőkkel.
Egy „pár” profi adó-vevő: http://www.rigpix.com/
Ultrarövid hullám:
(Magyarul : URH, angolul: Very-High Frequency VHF és Ultra-High Frequency: UHF)
Itt a közcélú rádióvételben az FM (Frekvencia Moduláció) moduláció az egyeduralkodó, leginkább sztereo adásmóddal. Itt már elég szélesek a kiosztott adófrekvenciák az egyéb adatok továbbításához, mint az adó neve, az éppen sugárzott zeneszám, előadó neve, vagy közlekedési információk. Ezen a sávon már üzemel Budapesten digitális (DAB) adás is: Ez speciális rádióvevővel fogható. Itt „egy” frekvencián , szórtspektrumú adásmóddal 10-nél több, különböző rádióadó is dekódolható.
A DAB rendszer lehetővé tesz a rádióvevőre színes képek, (lemezborítók, előadók fotói) és szöveges információk továbbítását is. (Sajnos ezt a szolgáltatást Magyarországon nem veszik igénybe a rádióadók)
Ezen a sávon vannak az Analóg és Digitális televízió adások, és van itt több rádióamatőr frekvencia is: 50MHz, 144MHz, 432MHz, 1296MHz. Itt FM, SSB ,és CW adásmódokkal kommunikálhatsz, küldhetsz színes képeket, kapcsolódhatsz a rádióamatőrök saját „internetére” amit csomagrádiózásnak hívnak. (jóval régebbi mint az internet) Itt egészen kicsi Yagi antennákkal, vagy függőleges pálca körsugárzókkal 5-100W teljesítménnyel 1-300km távolságú összeköttetéseket csinálhatsz. Erre a sávra léteznek kézi rádiók, melyeket magaddal vihetsz bárhova, legyen az kerékpártúra, vagy sziklamászás. Az összeköttetésekhez használhatsz rádióamatőr átjátszókat, melyek legtöbbször magaslatokon, hegytetőkön vannak. Ezeken keresztül, akár 100-200km távolságra is beszélhetsz a zsebedben lévő kézi rádióval.
A kisugárzott URH jeleid egyenesen haladnak és általában nem verődnek vissza az ionoszféráról, mert áthaladnak rajta. Ennek van néhány érdekes következménye: Mivel a jelek nem pattannak vissza, így kijutnak a világűrbe. Így lehet tartani a kapcsolatot a rádióamatőr műholdakkal, és a Föld holdjára célzott antennánk jelei a Holdról visszaverődve érhetik el az idegen rádióamatőrök vevőantennáját a föld másik oldalán… Ha egy meteorraj érkezik, annak elhaladásakor keletkező ionizált rétegről is hasonlóan verődnek vissza a jelek. Sok a URH-t használó amatőrállomás repesve várja az augusztus végén érkező Perseidák-at…
A kisugárzott URH jelek szerencsére hajlamosak lepattanni a nagyobb lapos aljú viharfelhők aljáról, illetve visszaverődni a felhőszakadások vízfalairól. Ha ezekre vadászol, mindennap a meteorológiai radarokat fürkészheted, és vízszintesen, valamint függőlegesen egyszerre kell forgatnod az antennáidat, hogy elcsíphesd egy 1000-2000 km-re lévő hasonló megszállott jeleit.
A műsorsugárzó rádióadók táblázata: http://www.ham.hu/radiosatvitel/frekitabla/
A RÁDIÓAMATŐR ÖSSZEKÖTTETÉSEK:
Bármilyen üzemmódban, vagy frekvencián sikerül összeköttetést teremtened, küldhetsz az összeköttetés bizonyításaként QSL-lapot, és te is megkapod az ellenállomásét. Ezekkel bizonyíthatod hogy rádióztál mondjuk minden földrésszel (az Antarktisz nehéz dió) és igényelhet okleveleket az azokat kibocsájtó nemzetközi szervezetektől. Létezik ilyen várakkal, hajókkal, világítótornyokkal, vasutasokkal, vagy akár rádióamatőr expedíciókkal! Beszélhetsz a nemzetközi űrállomással (akár magyarul is lehetett mikor Simonyi Károly fent volt az ISS fedélzetén) , a távol keleti tundrákkal, vagy épp Hussein jordán királlyal (JY1 hívójellel).
Ha rádióamatőr vagy, minden további engedély nélkül használhatod a saját építésű adódat az amatőr sávokon, telepíthetsz antennát (van, amihez engedély kell) , és ingyen, minden külső segítség nélkül beszélhetsz a világ bármelyik amatőrével, akár egy magányos hegytetőről. Amennyiben valami hatalmas katasztrófa történne, és leállna minden hivatalos kommunikáció, a rádióamatőrök az egyetlenek, akik újjá tudják szervezni az emberek életét. Csak rajtuk keresztül lehetne mentőt, tűzoltót hívni, kenyeret vagy mást rendelni a bolt részére.
A jelenlegi modern világunk némileg elkényelmesedett, mindenhez a mobiltelefont és az internet használjuk. Gondold el, te amatőrként úgy vagy képes másokkal kapcsolatot teremteni, hogy ahhoz semmilyen más külső rendszer segítsége nem kell! A mindenkori kapcsolatod (RH, URH, Műhold) kiválasztásához pedig a Te tudásod és a saját adó-vevőd kell, melynek a kezelésében Te vagy a legprofibb.
Amikorra a saját adóállomásod összeáll, érteni fogsz a földrajzhoz, térképészethez, napfizikához, ionoszféra rétegeihez, antennaépítéshez, a jelek terjedéséhez, az elektrotechnikához, a számítógépekhez, a műholdakhoz, a morze és Q-kódokhoz, és egészen jól beszélsz angolul, illetve képes vagy köszönni több nyelven!
Ha mindez sok, az ne riasszon meg. Ezek mind maguktól fognak rád ragadni, mert ez a hobby talán a legszerteágazóbb mindegyik között. A sok különböző amatőr tevékenységeket az alábbi sportágakban találhatod meg:
Rádió tájfutás (rókavadászat)
Gyorstávírászat (morze adás sebességi versenye)
Rádióforgalom (aminek nagyját feljebb leírtam)
Hívójeles rádióamatőrnek lenni vizsga után lehet, melyre nem nehéz felkészülni a rádióklubok tanfolyamain.
Rádióklub tag bárki lehet, és onnan - az adókezelő felügyelete mellett – saját engedély nélkül is rádiózhat a klub rádiójával, felszerelésével.
A rádiózás nem kötött semmilyen képzettséghez, tehát egy szobafestő és az alkotmánybíróság elnöke egyenrangú partnerként beszélgetnek egymással. (ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem feltétel a különleges iskolai végzettség)
Vizsga után saját hívójelet kapsz, ami akár életed végéig a neved lesz, és így azonosítanak az egész világon. A nagy rádióamatőr találkozókon az amatőrök a hívójelüket írják a pólóikra tett kitűző táblára, mivel soha nem látják egymást, így simán elmennek a barátjuk mellett…
Rádióamatőrként tagja lehetsz bármely rádióklubnak, tagja lehetsz a Magyar Rádióamatőr Szövetségnek, és elismert versenyzőként a saját otthonodból nyerhetsz világversenyeket.
(24 vagy 48 órán keresztül a legtöbb és legtávolabbi összeköttetést létrehozó állomások nyernek)
Néhány érdekes oldal:
Ha tetszik, amit leírtam – legyél Te is rádióamatőr!
73, DX (minden jót és nagytávolságú összeköttetést)
HA5BLK, Balogh Sándor